Adóssághegymászásra indulnak a németek

A politikai elit hetekkel a februári választás után összehívja a régi parlamentet, és átviszi a posztmerkeli Németország legfontosabb döntését.

Újabb járványveszéllyel nézett szembe az utóbbi hetekben Magyarország. Noha a kérődzőket támadó vírus nem veszélyes az emberre, a gazdasági károk kihatással vannak a mindennapi életünkre. Ráadásul egy állatok között terjedő másik kórokozó éppen most alakul át, növelve egy újabb pandémia kockázatát.
Több évtized elteltével újra megjelent hazánkban a haszonállatok közül elsősorban a szarvasmarhákat, a sertéseket és a juhokat támadó ragadós száj- és körömfájás vírusa: egy kisbajcsi telepen mutatták ki a szakemberek. A cseppfertőzéssel kifejezetten gyorsan terjedő, sokáig túlélő kórokozó közvetlen érintkezéssel ugyan embert is fertőzhet, ez ritka, és csupán enyhe bőrtünetek jellemzők. A betegség főként a párosujjú patás állatokra jelent veszélyt. A beteg állat patái és szája környékén hólyagok jelennek meg, a fertőzés lázzal jár, és nagy fájdalmakat okoz a jószágnak, amely emiatt étvágytalan, és nem vagy csak nehezen tud mozogni.
A vírus megállításában a legfontosabb tényező, hogy milyen gyorsan sikerül azonosítani a betegséget és megtenni a szükséges intézkedéseket. Mint a legtöbb fertőző állatbetegség esetében, ez utóbbi az érintett állomány szakszerű megsemmisítését jelenti. A hatóságok azonnal cselekedtek, de a betegség megfékezésének sikerességét akkor lehet tényként megállapítani, ha a kórokozó nem üti fel a fejét más állattartó telepeken.
A szakemberek eleinte azt gondolták, hogy Németországból jött a vírus, ahol szintén találtak fertőzött állatokat, a vizsgálatok azonban megállapították, hogy az idehaza megjelenő vírustörzs nem azonos a németországival. A hatóságok vizsgálják, hogyan lett behurcolva a vírus hazánkba, ám nem biztos, hogy sikerül azonosítani az eredetét.